Húsz év elteltével sem lankadt az érdeklődés a népi hagyományok iránt: idén is több mint háromszáz résztvevő jött el Válaszútra, hogy a néptánc és népzene világában feledje el a hétköznapi gondokat. Az augusztus 7. és 14. között zajló rendezvény a mezőségi táncok és népdalok iránt érdeklődők számára nyújt tanulási, illetve továbbfejlődési lehetőséget. Kezdő és haladó csoportokban, napi nyolc órán át történik az oktatás, este pedig táncházzal zárul a napi program, ahol jó hangulatban, „informális” keretek között gyakorolják a táncos lábú táborozók az aznap tanultakat. A táborba a világ minden részéről, többek között Tajvanból és Hongkongból is érkeztek érdeklődők, akik Magyarpalatkára is ellátogatnak, hogy kegyeletüket fejezzék ki a mezőségi népzene egykori művelői, Kodoba Márton és Kodoba Béla sírja előtt. A népdaloktatásban maga Kallós Zoltán is részt vesz, emellett naponta érkeznek adatközlők a környező mezőségi falvakból.

A mezőségi néptánc- és népzene-tábor iránti érdeklődés annak ellenére sem lankadt, hogy a válaszúti rendezvény idén már a huszadik születésnapját ünnepli. Az egyhetes táborba elsősorban erdélyi és magyarországi résztvevők jelentkeztek, de több európai országból, ezen kívül az Egyesült Államokból, Tajvanból és Hongkongból is jöttek a néptánc és népzene iránt érdeklődők.

Németh Attila, az egyik szervező elmondása szerint a magyar népzene népszerűsége nem kopott meg az utóbbi évtizedekben, sőt egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a külföldiek is. Idén például egy olyan svéd néptánccsoport látogatott el Válaszútra, akik az otthoni fellépéseik során többnyire magyar táncokat mutatnak be.

A résztvevők napi nyolc órában intenzív oktatáson vesznek részt, este pedig a táncházban gyakorlatba is ültetik, amit tanultakat. Ugyanakkor körülbelül negyven személy tanul brácsán, hegedűn vagy nagybőgőn játszani a Bánffy-kastélyban, bár a helyi önkormányzat tulajdonában lévő épület sajnos meglehetősen elhanyagolt állapotban található.

A tánctábor történetében az eltelt évek alatt egy generációváltás is lezajlott a szervezők elmondása szerint: azok a néptáncosok, akik még a kezdeti időszakban ismerkedtek a hagyományokkal, jelenleg már a családosok számára megszervezett táborba látogattak el gyermekeikkel együtt. Egyébként elsősorban a fiatalokat vonzza a zene és a tánc, de akad olyan személy is, aki hatvanévesen adja a fejét tánctanulásra.

A múzeumlátogatás szintén része a napi programnak. Egy esztendeje sikerült hivatalosan is megnyitni a néprajzi értékeket felsorakoztató múzeumot, ahol a magyar, román, illetve a szász népviselet értékes darabjai is megtekinthetők. A múzeum nem csupán a táborok ideje alatt, hanem egész évben várja a látogatókat.

A csütörtök délelőttöt ez idáig hagyományosan a pihenésnek szentelték a táborozók, ugyanis az intenzív táncolás komoly fizikai próbatételt is jelent egyben, és a hét közepére kissé elfáradnak a résztvevők. Idén a szokásostól eltérően viszont egy emléktúrát szerveztek a pihenőnapra. A Magyarpalatkai Banda a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara, ennek két elhunyt tagjára: Kodoba Mártonra és Kodoba Bélára emlékeznek a táborozók, nemcsak koszorúk elhelyezésével, hanem muzsikaszóval is. Az egyhetes rendezvényt hagyományosan a vasárnap esti gálaműsor zárja majd.